Életút földrajzoktatás és a talajföldrajzi kutatások szolgálatában – emlékezés Farsang Andrea akadémikus asszonyra
2022 decemberében pótolhatatlan veszteség érte a hazai tudományos életet: 56 esztendős korában elhunyt Karunk és Intézetünk kiváló oktatója Prof. Dr. Farsang Andrea akadémikus asszony, aki földrajztanárok nemzedékeit oktatta a földrajztanítás módszertanára, és aki által több száz geográfus és környezetmérnök hallgató ismerhette meg a talajtan alapjait.a
Az egyetem tv Napfel műsorának vendége volt Dr. Kovács Attila kollégánk
Idén egyre több helyről számolnak be a szakértők arról, hogy országosan dőlnek meg a hőségrekordok. A rekordokkal együtt a nyár is hamarabb köszöntött be, emiatt a növények is sokkal korábban kezdték meg a virágzásukat, vagy termésüket. Az egyetem tv Napfel műsorának legújabb vendége, Dr. Kovács Attila, meteorológus, a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa, válaszolt arra, hogy milyen klímával kapcsolatos problémákra számíthatunk a jövőben.
Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért
Tudományos konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen „FÖLDRAJZ 100 Szeged - A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” címmel 2024. április 26-án, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A konferencia bemutatta a 2024 évben centenáriumát ünneplő földrajzos (földrajztanár és geográfus) képzés a Dél-Alföldi régió társadalmi, gazdasági fejlődésében betöltött szerepét.
Szeged.hu - Hogyan segítheti a földrajztudomány a fenntartható városok tervezését? – ezt vizsgálták szegedi kutatók
A Szeged.hu hírportál "Magyar zseni" rovata legfrissebb részében összefolgaló készült Kovács Zoltán akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár Földrajz 100 Szeged – A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma című szakmai konferencián elhangzott előadását ezekről a kutatásokról.
Megjelent "A szegedi Alföldkutatás története - A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története (1928-1949)" című GeoLitera kiadványunk
Jelen kötet ennek a Szegeden megszervezett tudományos szakmai egyesületnek a struktúráját, intézményi hátterét, valamint a szerteágazó két évtizedes tevékenységének eredményeit tekinti át a főbb tudományok és gazdasági ágak szerint csoportosítva levéltári dokumentumok, korabeli hírlapi források, statisztikai adatok, a bizottság saját egykori kiadványai és a szakirodalomban megtalálható elszórt adatok, utalások alapján.
Az SZTE versenyén kiderült, kik a legjobb földrajzos középiskolások a Kárpát-medencében
A Jakucs László Nemzetközi Középiskolai földrajzverseny Magyarország, sőt az egész Kárpát-medence legtöbb középiskolai tanulóját megmozgató földrajzversenye. Februárban 478 csapat 956 középiskolása vett részt az első iskolai fordulón, ahonnan a legjobb 96 tanuló jutott be az április 12-én és 13-án, Szegeden megrendezett döntőbe, ahova a környező országok magyar lakta területeiről és hazánk minden vármegyéjéből érkeztek versenyzők.
Meghívó a "Földrajztudomány a fenntartható jövőért" konferenciára
A Szegedi Tudományegyetem idén ünnepli a szegedi földrajzos felsőoktatás százéves évfordulóját, melynek központi ünnepi rendezvényére 2024. április 26-án, pénteken kerül sor Szegeden. A szervezők nevében ezúton szeretnénk meghívni minden kedves érdeklődőt a „Földrajztudomány a fenntartható jövőért.” 100 éves a földrajztanár és a geográfus képzés a Szegedi Tudományegyetemen című tudományos konferenciára. A részvételi szándékot az alábbi regisztrációs linken van lehetőség jelezni.
A konferencia programja IDE KATTINTVA elérhető.
GeoNight Szeged - 2024
Az FFI és ezáltal az SZTE és Szeged is csatlakozik idén is a nemzetközi GeoNight programsorozathoz. Látogassatok el hozzánk április 12-én (péntek), hiszen számos érdekes programmal várunk mindenkit, akit érdekel a földrajz és a földtudomány! Eseményeink részletei IDE KATTINTVA elérhetők.
Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa Pro Meteorológia Emlékplakett kitüntetésben részesült
A meteorológiai világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztérium ünnepélyes keretek között adta át a Pro Meteorologia Emlékplaketteket azoknak a kiváló szakembereknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a meteorológiai tudomány és gyakorlat fejlődéséhez Magyarországon. Idén a kitüntetettek között van Gál Tamás, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, aki szakmai tevékenységével kiemelkedően járult hozzá a meteorológia területén elért eredményekhez.
Az SZTE Mérnöki Kar dékánja és az SZTE TTIK adjunktusa az Archenerg Klaszter új elnökségében
Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.
Mi vezetett Szeged legnagyobb természeti katasztrófájához 145 éve? - tudományos szempontból vizsgálták a Szegedi Nagyárvizet
151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.
Az év ásványa a korund, melynek érdekességeiről adtak interjút az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék munkatársai
Tudják mi a közös a csiszolópapírban, a timföldben és a szent koronában? Az, hogy mindhárom tartalmaz alumínium-oxidot, pontosabban korundot. Ez a sokoldalú ásvány számos természetes és mesterséges formában megjelenik: a legismertebbek és leglátványosabbak a drágakő változatai, például a zafír és a rubin.
A riport annak járt utána, hogy mitől különleges a korund, melyet idén az Év ásványának is választottak, illetve a riportban az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatói mesélnek a Koch Sándor Ásványgyűjteményról, valamint az ásványok Mohs-féle keménységéről.
Televíziós riport készült az óceáni tengeráramlatok szerepéről intézetünk munkatársával, Dr. Gál Tamással
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték vizsgálni a tudósok. Maguk is meglepődtek az eredményeken, hogy milyen óriási szerepük van a tengeráramlásoknak az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy akár már ebben az évtizedben leállhat. Intézetünk munkatársa, Dr. Gál Tamás nyilatkozott a Novum-nak. A videó a hírre kattintva elérhető.
Intézetünk kollégái részt vettek a PTE PRINZ 100 jubileumi eseményen
Az idei év a 100. évfordulókról szól. Intézetünk munkatársai rész vettek a PTE PRINZ 100 jubileumi eseményén március 5-én, ugyanis százéves a pécsi földrajzi felsőoktatás. Innen is gratulálunk nekik, hajrá földrajz!
Ugyanakkor, ezzel egy időben Intézetünk is 100 éves múltra tekint vissza. Ehhez kapcsolódóan pedig több esemény is megrendezésre kerül Szegeden. Például egy előadássorozat: minden hónap utolsó csütörtökén a résztvevők egy-egy 45 perces előadást hallgathatnak meg a nagy iskolateremtő geográfusokról, amelyeket a tanítványok tudományos munkásságáról szóló rövidebb előadások és műhelybeszélgetések követnek. Emellett megismerhetők lesznek a teljesség igénye nélkül az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének legújabb kutatási eredményei.
