Kezdőlap  Felvételizőknek  Geográfus MSc  Geográfus MSc szakleírás

Általános célkitűzések:

A cél olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

 

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

  • a földrajzi terület belső törvényszerűségeit,
  • az eloszlási mintázatokat,
  • a grafikai és térképészeti eljárások használatát.

 

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

  • a földrajz mélyebb összefüggéseinek megértésére,
  • szakterületükön alternatív megoldások kidolgozására,
  • a tér, hely és régió elemeinek integrálására,
  • az emberi társadalom és földrajzi környezete kölcsönhatásából fakadó problémák vizsgálatára,
  • tájak értékelésére, táji, környezeti, térbeli kölcsönhatások átfogó elemzésére;

 

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

  • kreativitás,
  • rugalmasság,
  • problémafelismerő és problémamegoldó készség,
  • intuíció és módszeresség,
  • tanulási készség és jó memória,
  • információfeldolgozási képesség,
  • környezettel szembeni érzékenység,
  • a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,
  • kezdeményező és döntéshozatali képesség,
  • személyes felelősségvállalás,alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására,
  • eredeti látás- és gondolkodásmód, absztrakciós képességek.

 

A szakirányok bemutatása

A táj- és környezetkutató szakirány a geográfus képzés bevezetése óta kedvelt a hallgatók körében. Lehetőséget ad a korszerű környezetvédelmi szemlélet megszerzésére, gyakorlati alkalmazására. A hallgatók a tanulmányaik során megismerkednek a kör­nyezeti változások értékelésének tudományos hátterével, a kör­nyezetvé­delmi programok, környezetvédelmi hatásvizsgálatok készítésének módszertanával, a gyakorlatban is megismernek több laboratóriumi vizsgálatot. Az ezen a területen végzők leginkább a közigazgatás (tele­pülési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelő­ségek, nemzeti park igazgatóságok, vízügyi igazgatóságok), illetve környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál tudnak elhelyezkedni.

A képzés célja: a települések és térségek helyzetelmésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére alkalmas geográfusok képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: környezet- és tájtervezés, környezetihatás-értékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetmenedzsment, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés.

A terület- és településfejlesztés szakirány a geográfus képzés másik hagyományos és népszerű szak­iránya, amely az Európai-uniós igényekhez igazodó korszerű terület és településfejlesztő ismereteket nyújt. Az itt végzettek széleskörű geográfiai, természet- és társadalomtudományi ismeretekre épülő speciális képzésben ré­szesülnek. E képzés során a hallgatók széleskörű ismereteket szereznek a városok és a vidéki települések földrajzi sajátosságairól, társadalmi kérdéseiről, e településeket érintő komplex fejlesztési feladatokról. Ismeretekedet szereznek a regionális gazdaságfejlesztés eszköztáráról, a magyar közigazgatás fejlődéséről, felépítéséről és működéséről. Megismerik területfejlesztés területi egységeinek (kistérségek, régiók) jellegzetességeit, a hazai terület- és településfej­lesztés elméletét és gyakorlatát, az Európai Unió regionális politikáját, a regionális intézményrendszer felépítését, működését. Mind elméletben, mind a gyakorlatban elsajátítják a település- és területfejlesztés dokumentumainak készítését, a település- és területfejlesztést megalapozó kutatások előkésztését, lebonyolítását, az eredmények értékelését, s területfejlesztési hasznosítását (célok, fejlesztési koncepciók, stratégiák, programok). felhasználói ismereteket szereznek a területfejlesztésben leggyakrabban használt számítógépes programokról. A végzettek igen jó eséllyel helyezkedhetnek el a regionális és a helyi közigazgatás egységeiben (megyei és települési önkormány­zatok), a terület-fejlesztés szervezeteinél (regionális fejlesztési tanácsok, azok háttérszervezeti, kistérségek), a központi igazgatás intézményeinél, területfejlesztéssel foglalkozó kutatóintézeteknél, vállalko­zásoknál, továbbá a civil szféra szervezeteinél (alapítványok, egyesületek).

A képzés célja: a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, az azt megalapozó kutatások elvégzésére, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére alkalmas geográfusok képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: városföldrajz, városfejlesztés, faluföldrajz, vidékfejlesztés, regionális politika és területfejlesztés, regionális gazdaságfejlesztés, szociálgeográfia, közigazgatási földrajz, számítógépes programok a területfejlesztésben, szakmai gyakorlat, projektmunka, terepgyakorlat.

A geoinformatika szakirány a hazai geográfus képzésben szegedi specialitásnak számít. Az elmúlt években egyre növekvő érdeklődésnek örvendett, aminek nem­csak korszerűsége, hanem az itt végzők jó elhelyezkedési lehető­sége is az oka. Az elméleti alapokon túl a gyakorlatban is megismerkedhetnek a legmodernebb térbeli adat­gyűjtési technológiákkal, a digitális adatelemzés lehetőségeivel, a hazai és európai geoinformatikai alkalmazásokban legelterjed­tebb szoftvercsaládokkal. Az ország egyik legjobb színvonalú geoinformatikai képzése során lehetőség van valós, térinformatikai jellegű kutatásokban, fejlesztésekben való rész­vételre, amelyhez a műszaki és mérnöki térinformatikai kurzu­sok, valamint a szakági programozás jó alapokat biztosítanak. A végzetteknek kitűnő eséllyel helyezkedhetnek el a közigazgatás és az üzleti szféra területén – itthon és külföldön egyaránt. A képzés eredményességét jelzi, hogy a ve­zető hazai térinformatikai rendszerházak munkatársai között megtalálhatók volt diákjaink.

A képzés célja: geoinformatikai információk kezelésére, elemzésére, megjelenítésére alkalmas szakemberek képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, Goemédia, Grass stb.) ismerete, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika.

A turizmusföldrajz szakiránynak szintén van hagyománya a Szegedi Tudományegyetemen, és élénk érdeklődés mutatkozott iránta az elmúlt években. A képzés célja, hogy átfogó, elméleti alapokon nyugvó, gyakorlat-orientált ismereteket nyújtson, amely biztosítja a hallgatóknak, hogy rálátásuk legyen a turizmus teljes rendszerére és annak kapcsolódásaira más ágazatokhoz és tudományterületekhez. Az ismeretek elsajátítása egyaránt jelent elhelyezkedési lehetőséget a gyakorlati szférában és a kutatói pályán, hiszen mód nyílik bekapcsolódásra a kutatási projektekbe is.

A képzés célja: a turizmus regionális folyamatainak elemzésére, a konzekvenciák levonására, idegenforgalmi projektek generálására képes geográfusok képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: az Európai Unió turizmuspolitikája, városi és falusi turizmus, turisztikai kutatások módszertana, régió- és településmarketing, egészségturizmus, kulturális és örökségturizmus, hivatásturizmus, a turizmusfejlesztés táji, környezeti alapjai, szakmai gyakorlat, projektmunka, terepgyakorlat.

 

Tanterv:

Földrajzi elméleti alapozó ismeretek 17 kredit. Szakmai törzsanyag 18 kredit. Differenciált szakmai ismeretek (szakirányos tárgyak) 45 kredit. Szabadon választható 10 kredit. Diplomamunka 30 kredit.

 

Támogató infrastruktúra:

A képzés tárgyi feltételei a Szegedi Tudományegyetemen biztosítottak.

Tantermek, előadótermek, laboratóriumok

A Természettudományi Kar 100 főt meghaladó befogadóképességű előadótermeinek száma hat. A Földrajzi és Földtudományi Intézeton rendelkezésre álló tantermek: Miháltz-terem (40 fő), Grasselly-terem (30 fő), Marczell-terem (36 fő) Teleki-terem (50 fő), Princz-terem (30 fő).

Kisebb, szemináriumok céljára alkalmas terem minden tanszéken található. A tantermek oktatástechnikai felszereltsége jó (írásvetítő, projektor, diavetítő).

A gyakorlati képzés a tanszékcsoport számítógépes kabinetjeiben (60 db gép) és speciálisan kialakított laboratóriumaiban (pl. geokémiai, kőzetmikroszkópiai, régészeti geológiai, szedimentológiai, környezetföldtani, talajtani laboratóriumok) történik. Rendelkezésre áll egy folyamatosan működő, két mérőponttal ellátott meteorológiai mérőállomás is.

A hallgatók rendelkezésére áll a világhírű „Koch Sándor Ásványtani Gyűjtemény”, a „Földtani és Őslénytani Gyüjtemény” és a kifejezetten tanulmányi célra összeállított gyakorló gyűjtemények.

Számítástechnika, könyvtár

A Szegedi Tudományegyetem a könyvtár ellátottság megfelel a kor színvonalának. A 2004-ben megnyílt Tanulmányi és Információs Központban kapott helyet a központi könyvtár, amely az SZTE hallgatói számára lehetővé teszi minden szükséges szakkönyv és folyóirat elérését nyomtatott formában, vagy interneten. Az épületben kisebb, 5-15 fős tanulócsoportok számára konzultációra alkalmas tereket is kialakítottak.

Tankönyv, jegyzet

A tananyag elsajátítását a tanszékcsoport oktatói által írt tankönyvek, jegyzetek segítik. Felhasználjuk más hazai egyetemek neves szakemberei által írt tankönyveket és jegyzeteket is. A tanszékek honlapján több kurzushoz oktatási segédletek is találhatók.

 

Tudományos tevékenység:

Az SZTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet a földtudomány számos területén végez eredményes kutatásokat. A tanszékcsoport egyik erőssége éppen ez a sokszínűség. A hagyományos és a legújabb kutatások fő témái között említhetjük a magmás és metamorf folyamatok földtanát, ásványtanát, geokémiáját, az ásványi nyersanyagképződés földtani folyamatainak elemzését. A tanszékcsoport oktatói meghatározó szerepet játszottak a hazai szerves geokémiai kutatások (kőolaj, földgáz, olajpala, kőszén, talaj, recens üledékek) elindításában, folyamatos művelésében és a felszín alatti vizek hidrogeokémiai, hidrogeológiai (vízkémia és vízmozgás kapcsolata) kutatásaiban. Az utóbbi években a hidrodinamikai áramlási rendszerek, a paleofluidum fejlődés tér- és időbeli sajátosságai témakörökben kezdődött ígéretes kutatás. A felsorolt témákat, a Fluidum - kőzet kölcsönhatások tudományos műhely keretében művelő csoport bázisát az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani tanszék dolgozói alkotják, mellettük jelenleg 2 posztdoktori ösztöndíjas, 6 PhD-hallgató és számos diákköri munkát, szakdolgozatot készítő hallgató végez kutatómunkát.

A Földtani és Őslénytani Tanszéken évtizedek óta folyik Magyarország negyedidőszaki fejlődéstörténetének tanulmányozása, a pannóniai képződmények rétegtani, üledéktani, geokémiai és paleoökológiai vizsgálata. A korábbi és, az utolsó évtizedben előtérbe került, régészeti és geomatematikai kutatásoknak megfelelő Környezettörténeti, régészeti geológiai és negyedidőszaki tudományos műhely és a Geomatematikai tudományos műhely közösségét elsősorban a nevezett tanszék jelenlegi és nyugdíjas oktatói, kutatói, PhD- (jelenleg 6 fő) és szakdolgozó hallgatói alkotják.

Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéknek a Földtudományi Bsc-hez kapcsolódó tevékenysége a települések éghajlatmódosító hatásának és a levegő antropogén okokra visszavezethető szennyezettségének kutatására irányul. A tanszék oktatóinak és PhD hallgatóinak nagyobb része (2 PhD hallgató) és néhány diákköri munkát, szakdolgozatot és diplomamunkát készítő graduális hallgató ezekben a vizsgálatokban vesz részt a Városklimatológia tudományos műhely, valamint a Légszennyezettség tudományos műhely keretében.

A Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken három szakmai műhely működik. A Táj- és környezetkutató tudományos műhely fő szakmai profilja a tájváltozások értékelése, s gyakorlati tevékenységei közül kiemelhetőek talajeróziós vizsgálatok, illetve a különböző léptékű környezetvédelmi programok készítése. Az Alkalmazott geomorfológiai műhely leginkább a recens tájváltozások kvantitatív értékelésében ért el jelentősebb eredményeket. A Geoinformatikai műhely a térinformatika földrajzi alkalmazásaira koncentrál, s alkalmazásával több területen sikerült új eredményeket felmutatni.

Az SZTE TTK földtudományi tudományos műhelyei alapító tagjai az SZTE TTK Környezettudományi Intézetének. Az intézet a környezeti kutatások biológiai, fizikai, földtudományi, kémiai megközelítésű kutatásait koordinálja, a környezettudományi graduális és posztgraduális képzés szakgazdája. A környezetföldtudományi kutatások a Környezetföldtudományi tudományos műhely keretében, a Földrajzi és Földtudományi Intézet valamennyi tanszékének együttműködésével zajlanak. A talaj – üledék – kőzet – fluidum rendszer megismerését, minőségvédelmét, az ivóvíz készletek megőrzését elősegítő kutatások eredményei hozzájárulnak az életminőség javításához.

A felsorolt tudományos műhelyek mindegyike számos külföldi partnerrel, hazai egyetemekkel, kutatóintézetekkel folytat közös kutatásokat.

A tudományos műhelyek eredményességét az oktatók, kutatók és hallgatók publikációs és pályázati tevékenysége, az elért tudományos fokozatok mutatják.

Tovább linkek, információk
FFT Hírlevél


Elérhetőségeink:

Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi és Informatika Kar
Földrajzi és Földtudományi Intézet

6722 Szeged, Egyetem u. 2-6.

Tel.: +36 62 546-348; 544-058
Fax: +36 62 546-384
E-mail: geo@geo.u-szeged.hu


Intézetvezető:
Dr. Pál-Molnár Elemér

Intézetvezető-helyettes:
Dr. Bajmócy Péter